9.rész Kórház...

Sziasztok!Ne haragudjatok rám a hosszú kihagyás miatt,csak adódott egy kis gubanc,de kárpótlásként két résszel kedveskedek nektek.Nem is húzom tovább az időt,folytassuk a storyt.
Xoxo Lunana <3

*Niall Horan szemszöge...

A baleset után azonnal értesítettük Liz szüleit és mentőt hívtunk.Elhajtottak és kettesben maradtunk Hazzel.Iszonyatosan éreztem magam a történtek miatt.
-Nialler.Nézd haver..
-Harry,hagyj.Azt szeretném,ha elmennél.
-Ahogy gondolod.
Hangomból semmi idegesség nem érződött,azonban mérges,csalódott és szomorú voltam.
Legfőképp Harryre,de magamra is.Ha nem csókolóztak volna Lizzel,nem kezdek őrjöngeni.És ha nem kiabáltam volna,nem történt volna semmi baj.Ezzel az a probléma,hogy túl sok a ha.Ezek a dolgok megtörténtek.Liz kórházba került,Hazzel összevesztünk és ezekről én tehetek.
-Niall!Mi történt?Láttuk a mentőt.
-Liz..-hangom még számomra is ismeretlen volt.
-Igen?Mi van vele?
-Kórházba került.
-Ezt nem hiszem el.-mondta Zayn.
-Pedig úgy van,ahogy hallottad.
-Harry hol van?
-Nem akarom tudni.Most felmegyek a szobámba,később meg elmegyek meglátogatni Lizt.
Felbaktattam a lépcsőn és az ablakhoz sétáltam.Visszaemlékeztem mikor kézen fogva sétáltunk itt a környéken.Arra,hogy mosolyától minden egyes percem szebb lett.
Mindenre ami vele kapcsolatos.Majd behúztam a függönyt és lefeküdtem.Már majdnem elaludtam,mikor megcsörrent a telefonom.
-Ismeretlen szám-
-Halló?
-Halló.Niallel beszélek?-kérdezte az ismeretlen.
-Igen,én vagyok.
-Liz anyukája vagyok.-hangja megtört volt.Annyit szeretnék mondani,hogy kihozták a műtőből,és ha akarsz,most bejöhetsz hozzá.
-Rendben,megyek.
-Siess,mert mindjárt vége a látogatási időnek.
-Sietek.És köszönöm.-mondtam,majd mindketten letettük.
Kerestem valami normális ruhát,egy fehér ing és egy fekete nyakkendő mellett döntöttem,és elmentem virágot venni,hisz valamit mégiscsak vinnem kell.
A kórházba érve,odaléptem a recepcióhoz.
-Jó napot kívánok!Elizabeth Moorhoz jöttem
-A 215-ösben van.A liftet arra találja.-mutatott a folyosó vége felé a középkorú nő.
-Köszönöm.-azzal elindultam.
-Uram?
-Igen?
-Kérem siessen,mert lassan vége a látogatási időnek.
-Mindenképp.
A liftbe lépve megnyomtam a gombot,és vártam,hogy elinduljon.
A szobánál,először benéztem az ablakon,majd észrevettem még egy lányt.Vele nem törődve,odasétáltam Liz ágyához,leültem a szélére,és megfogtam a kezét.Furcsa volt így látni.Hiányzott az elevensége,mindig olyan jó kedve volt.Most meg itt fekszik teljesen összetörve,ágya mellett,EKG pittyeg.Csak ez tartja életben.A termet betölti a lány halk szuszogása.Tudtam,hogy hallja,ezért elkezdtem beszélni hozzá.-Szia Liz.Nézd,nagyon sajnálom.Minden az én hibám.Ha meghallgattalak volna és nem kiabáltam volna veled,most nem itt,hanem az ágyadban feküdhetnél. -HATÁSSZÜNET- Hoztam neked virágot.Tudom,hogy a vörös rózsa a kedvenced,ezért azt hoztam.(Pity-pity)-Ide teszem a szekrényedre.
Felállva különös érzelem uralkodott el rajtam.Közelebb hajoltam,és érzelmeimnek engedve,megcsókoltam.Abban a pillanatban a gép abbahagyta a pittyegést és őrült sípolásba kezdett.
-Úristen!Nővér!Valaki!Kérem segítsenek!
Két orvos és három nővér szaladt be hozzánk.Az egyik orvos és a nővérek azonnal az ágyhoz mentek,és intézkedni kezdtek,a másik szóba elegyedett velem.
-Uram,mi történt?-hangja nyugodt volt,a körülményekhez képest.
-Itt voltam,beszélgettem és egyszer csak sípolást hallottam.
-Értem.Nos,figyeljen ide,mi minden tőlünk telhetőt megteszünk a lány életben maradásához,de sajnos nem ígérhetek semmit.És most el kell mennie.-hadarta a főorvos.
-De én..
-Nem.Kérem menjen.Majd értesítjük.-azzal odafordult a többiekhez,és elkezdte Ő is a munkát.
A kijárat felé lépkedve,még egy pillantást vetettem a én drága Elizabethemre,hiszen lehet most látom utoljára,és a titokzatos lányra aki vele volt,majd szomorú tekintettel elindultam hazafelé...

Folytatás a következő részben xoxo Lunana <3